Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az archívum

Cikkek találhatók

Kinek való a tibeti terrier?

2020.12.25

Szerencsehozó a világ tetejéről

Az egyik kiskutyánk gazdája mesélte nemrégen:

Egy ismerőse látva tibeti terrierjét megkérdezte, hogy milyen fajta. Gazdink válasza: tibeti terrier. Ismerőse kicsit kétkedve és nagyon nevetve fogadta a választ. Hogy a fenébe jöhetne össze egy terrier, meg egy tibeti? Gazdinknak rendkívül rosszul esett, hogy megkérdőjelezték az egész fajta létezésének lehetőségét.

Pedig igaza volt. Egy kutya vagy tibeti, vagy terrier. A kettő együtt nem lehet.

Fogadjuk hát el, hogy a neve tibeti terrier, de közben tudjuk, hogy Ő a TIBETI.

A kulcsszó tehát Tibet, ahonnan származnak. Több mint 4500 méteres magasság, szélsőséges időjárás, metsző jeges szelek, szárazság. Nemritkán -40 fokos hideg, ritka levegő, erős infravörös és ultraibolya sugárzás. Ilyen körülmények között életben maradni kevés a puszta elszántság, ehhez humorérzék is kell. Így alakult ki, ez a közepes méretű, erős csontozatú és felépítésű nagy szőrű, nagylelkű, minden természeti erővel és betegséggel szemben ellenálló, kivételesen intelligens, mindig játékra kész, jókedvű fajta.

A terrier nevet Angliában aggatták rá mérete miatt. A terrierekkel egyébként semmilyen rokonságban nincs, legközelebbi rokona a mi pulink.

A legenda szerint legalább 2000 évesek, és az elveszett völgyben (Shangri-la) éltek, ahol a völgyet védték a földrengésektől. A völgyön átvezető karavánút utasaival terjedt el Tibet-szerte. Tibetben "kis ember"-nek is nevezik, mivel gyakran emberként viselkedik. Egy másik, szintén tibetiek által gyakran emlegetett jellemzője a fajtának, hogy 1/3 rész kutyából, 1/3-ad rész emberből, és 1/3-ad rész macskából tevődik össze.

Ezek a kutyák Tibetben szent szerencsehozók voltak. Keveseknek adatott meg, hogy egy is legyen belőle. Nem lehetett megvásárolni, csak ajándékba kapni. Ők jelentették a legbecsesebb ajándékot. A tibeti emberek, ha hosszabb időre elhagyták otthonukat, használati tárgyaikkal együtt a kutyájukat is magukkal vitték. Így volt ez azzal a tehetős házaspárral is, akik azért mentek Indiába, hogy a feleség meggyógyuljon. A műtét és a felépülés ideje alatt a hosszúszőrű kiskutya, Lillie nem maradhatott a kórházban, ezért a doktornő, aki a tibeti asszonyt kezelte, ezt mondta: Lillie, légy jó kislány, gyere velem, amíg a mami jobban lesz! Kétszer egy nap meglátogathatod.

A doktornőt Agnes Greig-nek hívták, akit az asszony a felépülése után megajándékozott Lillie egyik kiskutyájával. Ő volt Bunty, az első tibeti terrier Európában.

1938-ban írták le először a Crufts katalógusban a tibeti terrier standardját.

A tibeti terrier közepes méretű (35,6 – 40,6 cm), robosztus, jól izmolt, kvadratikus alkatú, arányos testfelépítésű kutya. Fülei lelógóak, farka a hátára kunkorodik. Testét hosszú, dús szőr fedi, a csokoládébarna és májbarna szín kivételével minden szín és színkombináció megengedett. Fontos, hogy az orr pigmentje mindig fekete.

Különlegessége hajszerű fedőszőre, mely nem olyan, mint általában a kutyáké, így sokan, akik allergiásak más fajták szőrére, boldogan tudnak együtt élni a tibetivel. Mancsaival fogni is képes, karmaival kapaszkodik, igen ügyesen mászik. Kivételesen intelligens, bármit tegyen is, annak oka van.

Kinek való a tibeti terrier?

Annak, aki szintén sokat szeret mozogni, szereti a kényelmet, szeret szőrápolással foglalkozni. Akinek van humorérzéke, és időben rájön, ha kutyája rá akarja szedni. Aki elviseli, hogy kutyája válogatós, de mindig kapható egy kis játékra. Aki beletörődik, hogy

néha-néha meg kell küzdenie ágya birtoklásáért, és szereti a színészkedést. Aki rengeteg szeretet tud adni, és nem teher számára, hogy még többet kap vissza. Aki nem várja el kutyájától, hogy kutyaként viselkedjen, és elfogadja, hogy a tibeti terrier akkor érzi jól magát, ha mellette lehet, és mindenből kiveheti részét, ami a családban történik. Akit nem zavar, ha olykor-olykor kisajátítják, és jól tűri a „féltékenységi rohamokat”.

Legfontosabb tulajdonságai:

Okos és találékony. És mint ilyen sohasem unatkozik. Akkor sem, ha egyedül marad a lakásban. Mindig talál magának hasznos elfoglaltságot, például WC papírból és köztörlőből puha szőnyeget készít a padlóra, cipőinkből, azok orrának és sarkának eltávolításával kényelmes papucsot csinál. Néhány ügyes harapással elnémítja telefonjainkat, amik rendszeresen megzavarják családunk nyugalmát, kinyitja a hűtőszekrényt és eltávolítja belőle az ottfelejtett ételmaradékokat, és még sorolhatnánk a végtelenségig. Fáradozásaiért természetesen elvárja a dicséretet.

Élénk, mozgékony és mókás. még a természetben élő nyulat és a szárnyasokat is képes elkapni. Így nekünk esélyünk sincs, hogy elkapjuk őt. És milyen jó móka bolondot csinálni belőlünk az utca, vagy a liget kellős közepén.

Bátor. Annál finomabb a lelke, hogy letépje a betolakodók karját, vagy az utcán a rossz nézésű emberek tokának essen, de képes több méteres, elszánt hátraugrással jelezni a közeledő veszélyt, legyen az egy azonosíthatatlan, zörgő zacskó az utcán a félhomályban, és mindig kész otthonunkban szembeszállni olyan veszélyes mérges kígyókkal, mint a vasalózsinór.

Játékos. Ezt a tulajdonságát élete végéig megőrzi. Mindenből és mindenkiből játékot tud csinálni. Intelligenciája révén igazi csapatjátékos.

Jól alkalmazkodik még felnőtt korában is a változásokhoz, emberekhez, állatokhoz. Sok helyen élnek együtt macskákkal, vagy egyéb kisebb-nagyobb háziállatokkal. Nincs szüksége órákon át tartó fegyelmező gyakorlatokra, dresszúrákra. Gyorsan tanul, és ha nem látja értelmét annak, amit tennie kell, odébb áll. Legtöbbet abból tanul, amit tőlünk hall, amikor mellettünk van. Nem is gondolnánk, hogy mennyi minden megragad fejecskéjében, amit a legváratlanabb helyzetekben hasznosít, legnagyobb meglepődésünkre. Ha nem értünk egyet viselkedésével, célszerű megbeszélnünk vele azt. Ha úgy érzi, hogy méltánytalanság érte, átnéz rajtunk, mint az üvegen. A legkülönbözőbb módokon képes tudomásunkra juttatni, ha megsértődött, mindenképpen észre fogjuk venni J.

Átveszi életritmusunkat,

Nem szabad!

Kitenni az udvarra úgy, hogy nem járhat be a házba. Nem alkalmas kennelben való tartásra. Aki nem engedi magához elég közel lelkileg és fizikailag egyaránt, annak a tibeti egy folyton hangoskodó, szófogadatlan, csökönyös, kezelhetetlen kutya lesz. Lakásban csak akkor érzi jól magát, ha sokat sétálhat, és keveset van egyedül. Vigyázat, a tibeti terrier nem öleb! Egy fegyelmezetlen tibeti terrier bizony elég erővel és energiával rendelkezik ahhoz, hogy sétáltatóját elhúzza, és ezzel akár balesetet is okozzon.

 

Azt mondják, az ember előbb-utóbb hasonlítani kezd a kutyájára. Ha ez igaz, akkor a tibeti két ok miatt igen jó választás. Az egyik, hogy gyorsabb nálunk, így hamarabb kezd hasonlítani ő mihozzánk. A másik, hogy intelligens és szép.    

Baranyai Marianna, Tsan-Damasa kennel

 

Mappák találhatók

 
Mappák nem találhatók